Kreatív pszichológia

a szemléletváltó módszer

4 készség, ami fontosabb a gyermeked jövője szempontjából, mint a tanulmányi átlag

book-15584_1920.jpgTermészetes, hogy minden szülő boldognak és sikeresnek szeretné látni a gyermekét felnőtt korában. Sok esetben megjelenik, a „vigye többre, mint én”, vagy a „könnyebb élete legyen” vágya is, és találkozni kevésbé szerencsés – vagy kimondottan káros – szülői vágyakkal: „valósítsa meg azt, amire én nem voltam képes”. A gyermek boldog jövőjének kulcsát a legtöbb szülő az oktatásban, és főleg az ott elért érdemjegyekben látja.

Erős elvárások és követelmények fogalmazódnak meg a kamasz gyermekekkel szemben ezen a téren. A sikereket (jó jegy, nyelvvizsga) természetesnek tartja a szülő, míg a legkisebb hiba (sok helyen akár a 4-es is annak számít)már elmarasztalást von maga után.  Ennek a torz szülői visszajelzésnek a hatása a leginkább az „erős” gimnáziumok tanulóit sújtja, ahol az oktatási intézmény maga is hasonló elvárásokat fogalmaz meg. Hogy ennek a kettős nyomásnak milyen hatása van egy fiatal önértékelésére és önbizalmára, ezáltal a jövője alakulására, abba talán kevésbé gondolnak bele az érintett felek. A kamaszkor az identitásalakulás kiemelten fontos időszaka. Ebben a 4-5 évben egy kamasznak a kémiánál sokkal fontosabb készségeket is el kellene sajátítania, ahhoz hogy sikeres és boldog felnőtt élete legyen. El kellene…ha maradna rá ideje és energiája. Íme a 4 legfontosabb készség, aminek elsajátítása jelentősebb hatást gyakorol egy fiatal jövőjére, mint a tanulmányi eredménye!

1, Önismeret

A serdülőkor jelentős változásokat hoz a személyiségben. A gyermekkori személyiségjegyek egy része eltűnik, változik és lassan kialakul az az identitás, ami a felnőttkorra is alapvetően jellemző lesz. Ráadásul a kiskamasz kortól kezdődik az önismeretnek egy fejlettebb formája, melynek már része az önreflexió, az önmagamra irányuló figyelem tudatos formája, hisz az önismeret, önmegismerés egy olyan önmagunkra irányuló lelki folyamat, amely során megismerjük tulajdonságainkat, képességeinket, szándékainkat, értékeinket és céljainkat. Az önismeret forrása lehet, ha viselkedésünk alapján, vagy gondolatainkból és érzéseinkből vonunk le következtetéseket a személyes tulajdonságainkra vonatkozóan, de mások elvárásai, reakciói is befolyásolják énképünket, valamint összehasonlítjuk magukat a környezetükkel. Nem kell hosszas magyarázat ahhoz, hogy nehéz sikeresnek és elégedetnek lennie bárkinek is, akinek fogalma sincs arról, hogy mire vágyik, mely értékek fontosak a számára, vagy mi a célja. Komoly gondot okozhat az önismeret terén, ha torz visszajelzéseket kap egy alakuló személyiség, túl alacsony, vagy túl magas elvárásokat fogalmaz meg a környezete és ennek alapján értékeli. Sok látszólag sikeres ember 40 éves kora körül jön csak rá arra, hogy bár sok mindent elért az életben, nem érezte magát elégedettnek, mert valójában azt sem tudja ki ő és mi az, amit valóban szeret(ne).

 

2. Önbizalom és önbecsülés

Az önbecsülés önmagunkhoz fűződő érzelmi viszonyulásunk, ahogy azt értékeljük, amilyenek mi magunk vagyunk. Viszonylag állandó és stabil tulajdonságunk, értéke lehet magas, vagy alacsony. Önbecsülésünk az élet szint minden területére hatással van. Az önértékelés alacsony szintje nagyon sok embernek jelent komoly lelki terhet és akadályt. Az önbizalom sokkal inkább helyzetfüggő, bizonyos képesség vagy teljesítmény függvénye. Lehet, hogy valakinek nagy az önbizalma mondjuk a zenélés terén, míg a konyhában teljesen elveszettnek érzi magát. Egy-egy bók, vagy kellemetlen célzás szintén nagyon erősen hat az önbizalmunkra, így az önértékeléshez képest nagyobb hullámzások lehetnek ezen a téren.

Milyen a magas önbecsülésű ember?

  • Képes érzelmileg meleg kapcsolatokra.
  • Az életet alapvetően pozitívan szemléli.
  • Elfogadja érzéseit és igényeit (legyen szó szexualitásról, szeretetről, dühről).
  • Egészséges önérvényesítő, vagyis képes saját érdekeit úgy képviselni, hogy közben ne taposson át másokon. Képes nemet mondani!
  • Ismeri a korlátait, hibáit is.
  • A legjobbat próbálja kihozni magából.
  • Felelősségteljes.
  • Az ügyesség, a teljesítmény fontos az önbecsülése szempontjából
  • A teljesítményének elismerése erősíti az önbecsülését.
  • Képes objektíven értékelni saját teljesítményét.
  • Tud örülni a sikereinek.
  • A sikereket önmagának és nem a véletlennek, vagy a szerencsének tulajdonítja.

Akire illenek a fenti állítások, az vélhetően nem csak a munkájában lesz sikeres, hanem örülni is tud majd a saját teljesítményének és eredményeinek, így nem a pénz lesz az egyetlen értékmérője. Természetesen az önbecsülésnek a magánéletre, a párkapcsolatokra, vagy a későbbiekben a szülői viselkedésre is jelentős hatása van.

3. Érzelmek felismerésének és kezelésének képessége

Fél siker, ha már fel­ tudjuk ismerni az érzel­me­in­ket, de az sem árt, ha kezelni is tudjuk őket. Ebben az esetben mondhatjuk el, hogy az érzelmeink nem akadályozzák, épp ellenkezőleg, segítik cél­ja­ink meg­va­ló­sí­tá­sát, vagy kap­cso­la­ta­in­k alakítását.  Az önkontroll abban segít, hogy kordában tartsuk a zavaró érzelmeinket és impulzusainkat. Azok, akik ezzel a kompetenciával rendelkeznek:

  • jól kezelik impulzív, stresszkeltő érzelmeiket,
  • nehéz pillanatokban is optimisták, és összeszedettek,
  • nyomás alatt is képesek tisztán gondolkodni és összpontosítani.

Az önkontroll képesség szempontjából nagy különbségek lehetnek egyes emberek között, ismerünk olyanokat, akik könnyen elvesztik a fejüket és pánikba esnek, vagy épp dühkitöréssel reagálnak helyzetekre. Hogy hol és milyen indulati reakciókat adunk, az személyiségfüggő. Vannak, akik munkahelyen, vagy nyilvános helyen erősen kontrollálják magukat, családi körben viszont teret engednek az indulatoknak. A gyenge önkontroll hátrányaival tisztában vagyunk, senki nem él együtt szívesen egy ajtócsapkodó, „hisztis” partnerrel és a munkahelyen sem erény egy megbeszélés közepén felpattanni és beolvasni a főnöknek. Az is veszélyes azonban, ha túl erős önkontroll képességgel rendelkezünk, és nem tudjuk a helyzetekhez igazítva kezelni érzelmi fékeinket. Ilyenkor egy folyamatos belső feszültség alakul ki, ami szélsőséges esetben pszichoszomatikus megbetegedésekhez is vezethet. Nem csak az számít azonban, milyen erős önkontroll képességgel rendelkezünk, a kontroll funkció flexibilitása – rugalmassága - legalább annyira fontos. Mit is jelent ez? Optimális esetben képesek vagyunk egyes helyzetekben nagyon összeszedettek lenni, és kordában tartani érzelmeinket, míg máskor – ha a helyzet megengedi - lazítani is tudunk, ezáltal se munkahelyünk, vagy emberi kapcsolataink, se egészségünk nem kerül veszélybe.

4. Társas kompetenciák

time-machine-1450051_1920.jpg
Hiába fejlődik a technika, hiába érünk el mindent gombok nyomogatásával egy gép előtt, az ember alapvetően társas lény. Ráadásul a társas lény mivolta, vagy egyszerűbben fogalmazva az igény arra, hogy szeressen és szeressék, megsimogassák (nem csupán fizikai értelemben), hogy gondoskodjanak róla, vagy éppen ő nyújthasson segítséget másoknak nem helyettesíthető mosolygós fejecskékkel és bölcs idézetekkel, de még like-okkal sem.  Ezen szükségleteink valós, háromdimenziós kapcsolatokban elégíthetők ki.  Boldog pillanataink döntő részét sem magányosan éljük meg, sőt még a magányosan megéli sikereink is akkor válnak teljessé, ha megoszthatjuk szeretteinkkel. Ha azonban csak a siker és a teljesítményoldalt nézzük, abban is jelentős szerepet játszanak emberi kapcsolataink. Garantáltan könnyebben érvényesül az, aki kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezik, aki jól bánik a szavakkal, jó beszélgetőpartner (vagy ügyes tárgyalópartner), aki hatékonyan old meg konfliktusokat, vagy gyorsan tud kapcsolatot teremteni másokkal. A társas kompetenciák ugyanis a kommunikációt és a konfliktuskezelési képességet takarják.

Nem vonom kétségbe, hogy a tárgyi tudás fontos, mint ahogy az is ténykérdés, hogy egy felsőoktatási felvételin az érdemjegyek döntenek. Ugyanakkor az életben való "beválás " képessége nem az iskolapadban sajátítható el.

 A fenti készségek fejlődéséhez élményekre van szükség, örömökre és csalódásokra, barátokra és szerelmekre, no és mindenekelőtt időre és szabad kapacitásra. Egy teljesítményközpontú családban, egy teljesítményközpontú iskolarendszerben pont ezekre az alapvető és az élet minden területén fontos készségek gyakorlására és fejlesztésére nem jut energiája egy fiatal embernek, és míg a periódusos rendszer az élet bármely szakaszában elsajátítható (már ha szükséges), a személyiségfejlődés hiányosságai lényegesen nehezebben pótolhatóak.

Kovács Szilvia, tanácsadó szakpszichológus

Több információt az EQ-ról és fejlesztési lehetőségeiről Kreatív pszichológia honlapon találsz. 

A bejegyzés trackback címe:

http://kreativpszichologia.blog.hu/api/trackback/id/tr9512255672

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

midnight coder 2017.02.19. 08:27:03

Így lesz aztán a gyerekből remek politikus. Sok-sok önbizalommal, jó kiváló kapcsolatteremtő képességgel és nulla tudással. Még hozzá kellene tenni a listához a a lelkiismeret teljes hiányát, az szintén nagyon fontos.

Dzsontra Volta 2017.02.19. 10:57:39

Gyereknevelési Bullshitgenerátor 2.0

Meluzina 2017.02.19. 21:30:56

@midnight coder: Bizony! Politikus, vagy üzletember...

whatsoever 2017.02.22. 10:59:38

Ugyan már, önismereteket meg társas kompetenciákat, pl. win-win problémamegoldást sok egyéb közt tanítani kéne általánosban! Mert az egy mondatos ítélkezés könnyen ráragad mindenkire, csak nem valami produktív.

vernarancs 2017.04.05. 11:32:50

"az életben való "beválás " képessége nem az iskolapadban sajátítható el"

Ez nem teljesen igaz. Az iskolaban szamtalan problema megoldasat kell elsajatitania a gyereknek ami az eletben fontos lesz kesobb. Nem a targyi tudasrol van csak szo, hanem a kozossegben valo dolgozasrol, konfliktus keelesrol stb. A gyerek az ideje jelentos reszet az iskolaban tolti, ott IS kellene figyelni ezen kepessegek tanitasara.

Kovács Szilvia

img_3347_kor_1.JPG

 

Tanácsadó szakpszichológus

A kreatív pszichológia blog szerzője

Kreatív pszichológia

afb_gestalt_9_1.jpg

Pszichológia máshogyan: alkossunk, játszunk,

ismerjük meg önmagunkat és a világot egy más szemszögből..kreatívan

Facebook oldaldoboz