Miért bántódunk meg ártatlan megjegyzéseken?
…jogosan!

quarrel-2450680_1920.jpgMindenki számára ismerős a helyzet, amikor egy odavetett félmondatot, vagy egy ártatlan(nak tűnő) kérdést fájdalmasan bántónak érzett.  Talán nem is az volt a baj, amit a partner mondott, hanem ahogyan mondta? És talán ismerősek a válaszok is - ha megfogalmazta rossz érzését az elhangzottakkal kapcsolatban -: „Hiszen én csak kérdeztem!” , „Hangsúlyokon nem fogok vitatkozni!”.  Vajon kinek van igaza: jogosan bántódunk meg ártatlan megjegyzéseken?

Egy mondat négy jelentése

Egy rövid elméleti bevezető segíteni fog a megfejtésben. A kommunikáció sokkal több, mint információk közvetítése. A beszélő által elmondottak 4 síkon is értelmezhetőek a hallgató számára (F. Schultz von Thun):

  • Hogyan kell értenem a tárgyi információt?
  • Miféle ember a beszélő, milyen hangulatban van?
  • Hogyan beszél velem, milyennek tart, milyen a köztünk lévő kapcsolat?
  • Mit tegyek, gondoljak, érezzek, miután közölte azt velem?

Lássuk, mit is jelent ez a gyakorlatban! Amikor egy szülő ránéz az indulófélben lévő kamasz gyermekére, és azt mondja „Hideg van odakint!” ez a kamasz számára a következő jelentéseket hordozhatja a fentiek alapján:

  1. Hideg van odakint (ezt persze nyilván a kamasz is érzékelte)
  2. Az anyám folyton aggodalmaskodik!
  3. Felelőtlennek tart engem, aki nem tud önállóan jó döntéseket hozni.
  4. Azt szeretné, hogy húzzak sapkát, meg sálat, de csak azért sem fogok!

Így ha a kamasz – sapka és sál nélkül – távozik, bevágva az ajtót is maga után, akkor nyilvánvalóan nem a tárgyi információra reagál ilyen hevesen, hanem arra, amilyennek az értelmezése szerint őt tartja az anyja (felelőtlennek)!

Jogos, de szubjektív

A fentiek alapján nyilvánvalónak tűnhet, hogy bizony jogos lehet a megbántódás akkor is, ha a tárgyi információ semleges, mert a kommunikáció hordozhat olyan üzenetet, ami a hallgatóra vonatkozóan negatív, vagy éppen a két személy közti kapcsolatra vonatkozó része bántó.  „Nem tudod, ki tette el az órámat?” – teszi fel a kérdést a férj és nem érti, hogy a felesége feje, miért kezd vörösödni. Tárgyi szinten egy egyszerű kérdés hangzott el, a feleség fejében azonban az üzenet kapcsolati szintje volt domináns és az „azt képzeli, hogy az anyja/házvezetőnője vagyok” gondolatra adta az indulati reakciót. Érdemes azonban észben tartani, hogy bár az üzenet valóban több síkon értelmezhető, a küldő szándéka és a hallgató értelmezése korántsem biztos, hogy egyezik.  Ennél egy lépéssel tovább is mehetünk. Egyes emberek rendkívül érzékenyek az üzenetek egyes modalitásaira. Aki fokozott szenzitivitással rendelkezik az üzenet őt, vagy a kapcsolatot érintő oldalára, az gyakrabban bántódik meg, akár teljesen ártatlan mondatokon is. Így dekódolja az üzeneteket a (túl) szenzitív hallgató:

           Üzenet                                                                Értelmezés

  • De jól nézel ki ma!                             Miért, máskor rosszul nézek ki?
  • Igazán szép idők van!     Olyan ostobának tart, hogy csak az időjárásról lehet velem beszélgetni!
  • A süteményed remek volt!                 Szóval a leves, meg a hús nem volt remek?

Azt természetesen mondanom sem kell, hogy ez a túlérzékenység mennyire megnehezíti a kommunikációt és milyen sok frusztrációt okoz mindkét fél számára!

pair-707506_1920_1.jpg

Jogos, de nem kötelező!

Míg a túlérzékenység az egyik véglet, vannak, akik a legkevésbé sem fogékonyak a kommunikáció kapcsolati, vagy róluk szóló oldalára. Őket nehéz megbántani „ártatlan” megjegyzésekkel, ők ellenben gyakran bántanak meg másokat, mert nem érzékelik pontosan kimondott szavaik mögöttes tartalmait. Megbántódni ugyanakkor annak sem kötelező, aki  fogja az üzenet összes jelentését, mert ez esetben az ő kezében van a helyzet kulcsa. Dönthet úgy, hogy egyszerűen a tárgyi információra reagál. Megteheti azt is, hogy a beszélőről von le következtetést (pl. rossz kedve van, azért fogalmazott így). Ha azonban ezek a megoldások nem megfelelőek és fontosnak érzi, hogy a kapcsolat ne szenvedje kárát a számára bántó megjegyzésnek, akkor akár beszélhet nyíltan az érzéseiről. Ez két okból is hasznos – bár nagyfokú önismeretet igényel. Egyrészt lehetőséget ad, hogy az esetleges félreértések tisztázódjanak, vagy ha nem félreértésről van szó, akkor a konfliktust lehet nyílttá tenni, ami esélyt teremthet annak megoldására is. Természetesen nem mindig és nem mindenkivel lehetséges ez a megoldás, de kipróbálni érdemes!

Kovács Szilvia, tanácsadó szakpszichológus       

A szerző írásait az Kreatív pszichológia és a Lelkizóna blogon olvashatod. Még több információt a Kreatív pszichológia honlapon találsz.

Felhasznált irodalom: Friedemann Schulz von Thun:A kommunikáció zavarai és feloldásuk - Általános kommunikációpszichológia 

A bejegyzés trackback címe:

http://kreativpszichologia.blog.hu/api/trackback/id/tr312632409

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Irbisz · http://nemetmindennapok.blog.hu/ 2017.07.07. 09:55:37

Es hogy lehet elkerülni a fokozott szenzitivitasbol adodo sertödeseket?
Megsem lehet mindent mindig haromszor atgondolni es merlegelni, hogy egy egyszerü kerdesnek, kijelentesnek milyen mögöttes tartalma lehetseges a masik fejeben, mit kepzel bele a beszelö szerint egyertelmü mondandoba. Es ha at is gondolja az ember, teljesen nem lehetseges a masik gondolkodasat szimulalni, föleg ha jelentös szenzitivitasi különbseg van a 2 fel között (es mondjuk az "ahogy mondja" is gond, hogy a hangszinnek a beszelö altal nem (eleg kevesse) erzekelt valtozasa is problemaforras lehet).

2017.07.07. 10:31:46

@Irbisz: "fokozott szenzibilitás".. nos emögött súlyos lelki problémák, önértékelési gondok, hiszteroid személyiség áll(hat). Aki nem bírja az ilyen gyűrődést, az nagy ívben kerülje az ilyen "érzékeny" embereket. Mert ezek képesek a környezetüket tönkretenni, lehúzni, állandó bűntudattal gyötörni, hogy ebből szerezzenek energiát. Ez nem kommunikációs probléma.

kvadrillio 2017.07.08. 15:16:56

barom lelkészünk hetente jár izráhelbe imádkozni, de tökhülye az egészségügyhöz, fingja nincs, hogy a szívműtéteknél kellene egy CT..., MRI KÉSZÜLÉK IS ! DE EZ A FASZ BALOG IS FOCIBUZI A HÜLYE FŐNÖKE MIATT ! ÚGY VÁGNÁM KI A MINISZTERI FUNKCIJÁBÓL, MINT MACSKÁT SZARNI !!! MILLIÁRDOKAT BASZNAK EL HÜLYESÉGEKRE, KISVASÚT, KILÁTÓK, STADIONOK...STB...... CT MEG MRI VISZONT NINCS OTT, AHOL M ÁR RÉGEN KELLENE, HOGY LEGYEN ! ESZEM MEGÁLL !!!

Nincs se CT, se MR a kórházban, ezért nyitott mellkassal szállítottak át egy gyermeket olyan kórházba, ahol van

Az Országos Kardiológiai Intézetben hetente 8-10 alkalommal van szükség CT- és MR-vizsgálatokra.

Visceroid 2017.07.08. 15:34:14

@Kulics: ""fokozott szenzibilitás".. nos emögött súlyos lelki problémák, önértékelési gondok, hiszteroid személyiség áll(hat). "

Ja, ami a mai magyarság 99%-ára jellemző. Nem tudnak megfelelni a Kedves Vezető minden kívánságának, ezért depressziósak lesznek.

Csipyke 2017.07.08. 16:28:23

Ugy 6-7 evesen megnovesztettem a hajam, jo hosszura. Van is belole rendesen, volt sorenyem, na. Ha valaki megjegyezte, milyen szep a hajam, anyam egybol jott, hogy biztos azert mondja, mert rondanak talalja. Szoval a fentiekhez az alapozas megvolt...

Azt tapasztalom viszont, hogy manapsag epp az van hatranyban, aki (hozzam hasonloan) nem igyekszik mogottes tartalmakat keresni a szavakban). Marmint nem porgom tul.

kvadrillio 2017.07.09. 09:58:07

HMMMMM.... a mai mószerolós, egymásnak folyton és alattomosan keresztbetevő és szemétkedő világban, a fokozott szenzitivitással rendelkezők lényegében előnyben vannak. Sokkal hamarabb tudnak visszavágni az esetleges támadásokkal szemben.

2017.07.09. 11:23:48

@kvadrillio: szerintem tévedsz. A mai mocskos közélet még egy páncélos tatunak is sok lenne. Nem hogy a fokozott érzékenységűeknek. Ez utóbbiak nem tudnak visszavágni, ahhoz már a Terminátor kell.

Kovács Szilvia

img_3347_kor.JPG

 

Tanácsadó szakpszichológus

A kreatív pszichológia blog szerzője

Kreatív pszichológia

afb_gestalt_9_1.jpg

Pszichológia máshogyan: alkossunk, játszunk,

ismerjük meg önmagunkat és a világot egy más szemszögből..kreatívan

Facebook oldaldoboz