Kreatív pszichológia

a szemléletváltó módszer

Vigasztaló (v)étkek

2017. augusztus 11. 00:53 - Kreatív pszichológia

Az étel nem csak az éhséget csillapítja!

girl-466135_1280.jpgKorábbi bejegyzésemben már írtam a táplálkozás és a lélek kapcsolatáról, melyre nem csupán a nyelvünkben megjelenő hasonlatok és szóképek, de az idegrendszer és a hormonrendszer működésének jellegzetességei is bizonyítékul szolgálnak. Ha ez a szoros kapcsolat nem lenne, akkor vélhetően csak akkor és azt ennénk meg, amire a testünknek szüksége van az optimális működéshez. Tudjuk azonban, hogy ez távolról sincs így!

Stresszevők és akiknek „csomó van a torkában”

Bizonyára Te is ismered a pacsirta és a bagoly típust, sőt azt is tudod, melyik típusba tartozol. A pacsirta korán kel és korán fekszik, a bagoly pont a fordítottja. A kényszer nagy úr, de ritka az, aki önként változtatja meg az alvási szokásait. Hasonló a helyzet az evés és a stressz kapcsolatában: vannak, akiket stresszhelyzetben az evés nyugtat meg, míg mások ilyenkor azt érzik, csomó van a torkukban!

„Vizsgák előtt azt érzem, hogy csomó van a torkomban, a gyomrom összeszűkül és legszívesebben hánynék” – meséli egy egyetemista lány.

„Ha összevesztem a férjemmel, felbosszant a gyerek, vagy épp nincs Internet kapcsolat – az mindig nagyon feldühít – akkor irány a hűtőszekrény. Pár finom falat általában megnyugtat.” – mond egy 45 éves háziasszony.

A súlyproblémákkal küzdők jelentős része – nem meglepő módon – a stresszevők táborát erősíti. Érzelmileg telített, feszült helyzetekben az evés csillapítja a lélek viharait. Azonban nem csupán a stressz oldására „jó” az evés.

Jutalomfalatok

„Sokat dolgozom és nem túl izgalmas a munkám. Valójában meglehetősen monoton. Minden órában 5 perc szünetet kapunk, olyankor muszáj valamit ennem, hogy kibírjam a következő 55 percet. Általában állva és gyorsan bekapok pár falatot, 5 perc nem sok idő. Ennyit igazán megérdemlek. Mások meg kimennek dohányozni, az sem jobb!”

Az étel, elsősorban az édes ízű ételek jutalom értékűek sok ember számára. Gyermekkorban elkezdődik az étel jutalmazó szerepének kondicionálása: a jó gyermek jutalmul csokoládét, süteményt, fagylaltot kap.  Felnőtt emberek is használhatják az ételt jutalomként, csak itt már nem a szülő, hanem a belsővé vált szülő, azaz önmaguk jutalmazzák meg önmagukat.

Vigasztaló (v)étkek

Az étel érzelmileg érintett helyzetekben is fontos szerepet kaphat, vigaszt nyújt a nehéz pillanatokban. A csokoládé hangulatjavító hatása közismert: A minimum ötven százalékos kakaótartalmú, főként keserű csokoládék emellett, a bennük lévő fenil-etilamin miatt hozzásegíthetnek a jó hangulathoz.

„Amikor a férjem 25 év házasság után bejelentette, hogy elhagy először dühös voltam, azután jött a mérhetetlen fájdalom. Egyetlen módon tudtam enyhíteni a kínokat, evéssel. Kezdetben napi tábla csokoládé fogyott el, később ez a mennyiség tovább emelkedett. Amikor ettem, akkor könnyűnek és gondtalannak éreztem magam, persze a hatás nem tartott sokáig és újabb adagra volt szükségem.”

Energiabomba

Az evés megnyugtatat, vigasztal és jutalom értékű is lehet, ráadásul a fáradtság csillapítására is használható. A gyorsan felszívódó szénhidrátok valóban gyorsan és dinamikusan megnövelik az energiaszintet, de ez a hatás rövid ideig tart. A gyorsan felszívódó szénhidrátok elsősorban a cukor és a fehérliszt tartalmú ételek, mint pl. a sütemények.

„A kislányom nagyon rossz alvó. 11 hónapos és egy éjszaka akár 6-8 alkalommal is felébred. Már reggel olyan fáradtnak érzem magam, hogy az ágyból is nehéz felkelni, pedig a java még csak ez után jön.  Nem is tudom, mikor volt időm utoljára terített asztalnál enni. Amikor már úgy érzem, hogy összeesek a fáradtságtól bekapok pár falatot, az segít. Valahogy túl kell élnem a napot.”

Jó és rossz evés!

Minden kétséget kizáróan enni jó, főleg finom ételt, szépe terített asztalnál, kellemes társaságban. Ugyanakkor érdemes észben tartani, hogy a táplálkozás elsődleges célja a testünk ellátása megfelelő tápanyagokkal. Ha jól akarunk enni, akkor testünk jelzései irányítják az étkezést. Ez a hihetetlen bonyolult és okos rendszer – a testünk – pontos üzeneteket küld arról ha tápanyagra van szüksége, azaz megéhezünk, de arról is, ha jóllaktunk. Kérdés, hogy a külső és a belső hangzavar lehetővé teszi-e számunkra, hogy meghalljuk ezt az üzenetet. Ha ez az elsődleges cél határozza meg étkezési szokásainkat, akkor kisebb az esélye annak, hogy súlyproblémáink legyenek. Ha az evést érzelmi szükségletek kielégítésére használjuk, akkor előbb-utóbb kondicionálódik a kapcsolat: „az éhes vagyok, ezért eszem” helyét átveszi a „rosszul érzem magam, ezért eszem" kapcsolat. Ha gyakran ismétlődik ez az együttjárás, akkor a kapcsolat egyre szorosabb lesz, úgy is mondhatjuk, megszokássá válik, hogy az evést pótcselekvésként használjuk. Ez a megszokás egy érzelmekkel átitatott automatizmussá válik, melynek megváltoztatásához nem elegendő a neocortex, azaz a logikus agyunk logikus döntése! Ehhez a változáshoz mély önismeret, az érzelmek felismerése, azok elviselésének és kifejezésének képessége, és adekvát coping, azaz megküzdési mechanizmusok szükségesek!

Kovács Szilvia, tanácsadó szakpszichológus

Több információt a Kreatív pszichológia honlapon találsz.

Szólj hozzá!
Címkék: blog

A bejegyzés trackback címe:

http://kreativpszichologia.blog.hu/api/trackback/id/tr7912033287

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.