A XXI. század valóban átírta Maslow szükségletpiramisát?
2016. április 14. írta: Kreatív pszichológia

A XXI. század valóban átírta Maslow szükségletpiramisát?

oktoport-maslow-xegoiw5qpf.jpg

Előző két írásomban Maslow piramisát segítségül hívva vettem sorra, milyen szükségleteink kielégítése szükséges ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Jó pár évvel ezelőtt láttam először Maslow szükségletpiramisának kibővített változatát. Ami akkor a humor kategóriájába tartozott, mára elgondolkodtató valósággá vált: valóban elemi szükségletünkké vált az Internet?

Szenvedéllyel szenved (?) éjjel

Bizonyára mindenki hallott már játékfüggő fiatal, vagy éppen kevésbé fiatal emberekről.  „Hajnalig fel sem áll a gép mellől, még enni sem hajlandó, ki sem mozdul a szobájából „– ezek a leggyakoribb panaszok, melyekkel a szülők (vagy családtagok) felkeresik a pszichológust. Játékszenvedéllyel küzd – mondja rá a szakember – bár küzdelem az esetek többségében még nyomokban sem mutatkozik, főleg, hogy a kortárs csoport nagy része szintén a gép előtt tölti az éjszakáit, és ha elég sokan csinálják ugyanazt, akkor az már szinte normálisnak számít. Vagy mégsem?

Hol a határ?

Függőségről azonban nem csak az ilyen nyilvánvaló esetekben beszélhetünk. Ha alkoholistának számít az is, akinek napi rendszerességgel szüksége van bizonyos mennyiségű alkohol elfogyasztására  - aminek hiányában növekvő feszültséget és megvonási tüneteket él át - anélkül, hogy az asztala alá inná magát, akkor hol húzódik az Internet függőség határa?  Vagy, ha a társadalom egyre több tagja érzi nélkülözhetetlennek az Internetet a mindennapjaiban, más szóval a háló elemi szükségletünkké vált, akkor ez a jelenség tulajdonképpen már nem is szenvedélybetegség, hanem egy természetes igény kielégítése?

Egy rövid "élettani" kísérlet

Pszichológiai kérdőívek és a diagnosztikus szempontok felsorolása helyett egy egyszerű „élettani kísérletet” javasolnék, mellyel megállapítható, hogy mi magunk hogyan állunk ezzel a kérdéssel.  Mivel én is meglehetősen szoros kapcsolatban állok a laptopommal, kíváncsiságból saját magamon is kipróbáltam ezt a tesztet. Egy hét önkéntes „laptop megvonásra” ítéltem magam.  Mivel az Internet nem tartozik szorosan a munkámhoz, a megvalósítás egyszerű volt, vagy legalábbis annak tűnt. Akinek a munkája nem teszi lehetővé a teljes megvonást, az is kipróbálhatja, ha kizárólag és szigorúan a munkához kapcsolódó feladatok elvégzésére korlátozza az Internet használatot.

Természetesen a megfelelő előkészületeket én is szükségesnek éreztem, – minden fontos és kevésbé fontos tennivalót elintéztem, megnéztem és elolvastam – így az utolsó éjszaka még vagy 4-5 órát ültem a gép előtt búcsúzóul.  Íme az egy hét tapasztalatai:

  1. nap

A békés, nyugodt reggelt követően belém hasított a felismerés, hogy egy fontos dokumentumot ki kell nyomtatnom, és ha már úgy is bekapcsoltam a gépet, akkor az e-mail és Facebook fiókomra is ránéztem, na persze csak futólag.

  1. nap

Azonnali választ igénylő levél egy hatóságtól. Na jó, ez most tényleg fontos.  Az már persze nem volt felírva receptre, hogy a leveleimet is végigolvassam, persze csak a biztonság kedvéért!

  1. nap

Rájöttem, hogy a laptop megvonás nem érinti az „okos” telefonomat, és örömmel tapasztaltam, hogy valóban okos.  Bár én is próbáltam okosan túljárni a saját eszemen, egy órányi telefon nyomkodást követően beláttam, hogy a fair play jegyében a korlátozás mostantól a mobiltelefon Internet üzemmódjára is érvényes.

  1. nap

Az első valóban „netmentes” nap bizony nem is volt olyan egyszerű. „El kellene olvasnom!”,   „Meg kellene válaszolnom!”,  „Mi van, ha történik valami fontos?” Ez utóbbi kérdés, - mely a nap során többször elemi erővel tört rám – gondolkodóba ejtett: tulajdonképpen mi a frászkarika történhetne „olyan” fontos, amit csak én és csak az Internet használatával tudok megoldani? Elfogadható válasz hiányában a 4. napon már este 10-kor aludtam – a szokásos éjjel 1 óra helyett.

  1. nap

A korábbi nyomasztó gondolatokat felváltotta a meglepetés: Tényleg ilyen sok szabadidőm van? Ideje keresni egy jó könyvet az éjszakai bagoly üzemmódomhoz!

  1. nap

Elintéztem és megoldottam egy halom felhalmozódott – és „jó okkal” halogatott - feladatot, melyekre az elmúlt hónapokban valahogy soha nem volt időm.

  1. nap

A visszaszámlálás bizsergető érzése már áthatotta a napot. Holnaptól újra szabad(?) ember vagyok, akkor és annyit ülhetek a számítógépem előtt, amennyit szeretnék! A csábító gondolat felett érzett örömöt azért kissé beárnyékolta egy váratlan – korábban ismeretlen – kérdés:  „valóban szeretném?”

Éjfélre kiolvastam a könyvet, amit két napja kezdtem el –máskor ez bő egy hónapig tartott volna…     

  1. nap

Bár terveim szerint a reggeli kávét a laptop azonnali bekapcsolása követte volna, egészen késő délutánig a közelébe sem kerültem a gépnek!

Öndiagnózisom szerint a függőség talán nem, de a veszélyeztetettség kétségkívül fennáll az én esetemben is. Következő írásomban azzal folytatom, hogy vajon mitől is veszélyes ez a veszélyeztetettség és hogyan valósítható meg a „felelős Internethasználat”.

Kovács Szilvia, tanácsadó szakpszichológus

Köszönöm szépen az együttműködést és a lektorálást Nagy Ildikónak!

Tudjon meg többet a Kreatív pszichológiáról a képre kattintva!

afb_gestalt_9_1.jpg

 

Fotó forrása: Facebook

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kreativpszichologia.blog.hu/api/trackback/id/tr748604036

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kedélyes Paraszt 2016.04.15. 19:57:00

ezt kerdem en is. milyen harmoniat szeretne a szerzo? felejtse el a fassagokat, mint faxbuk, tviter, mi van meg? faszok vagytok. egyszeru larvak.

Szalay Miklós 2016.04.15. 20:23:25

Egy elég alapos összefoglaló arról, hogy hogyan gondolkoznak az emberek:

egyvilag.hu/temak.shtml#temaid057

(A legfelső sor a kép tetején, "Az emberek gondolkozása". Az írás doc és pdf formátumban tölthető le. Ez egyébként egy nagyobb mű egy darabja, mely megpróbálja módszeresen, de azért érthetően elmagyarázni, hogyan működik a világ. Tudnám még ajánlani a motivációkat taglaló részt is."Forma, öntudat, motivációk és érzelmek")

midnight coder 2016.04.16. 07:29:44

Az ember általában véve kommunikációfüggő. Ez történhet élő szóban, történhet telefonon, SMS-ben, e-mailben vagy írásban. A szerzőnek az nem esik le, hogy az hogy egy könyvet olvas vagy egy e-bookot a dolog szempontjából lényegtelen. A lényeg az amit olvas, és nem az hogy ezt e-papíron olvassa, vagy TFT képernyőn, vagy papíron vagy épp agyagtáblán vagy barlang falára festve. A tartalom a lényeg, és nem a forma. A Piszkos Fred a kapitány nem lesz rösszabb könyv attól hogy tableten olvasod mint ha papíron teszed ugyanezt.

padlogaz 2016.04.16. 07:38:15

Tamogatom, hogy egy pszichologus sajat magan kiserletezzek :-))