A stressznek igen rossz a „sajtója”, méltatlanul, hisz egy olyan szükséges, sőt hasznos fiziológiai és érzelmi reakcióról beszélnénk, melynek hiánya valószínűleg a túlélésünket veszélyeztetné. Minden olyan helyzet, esemény, ami kimozdít az egyensúlyi állapotunkból stresszreakciót indít el, melynek fontos célja és feladata van. Ennek a komplex, az egész szervezetet érintő reakciónak a célja, hogy felkészítsen a helyzet hatékony kezelésére. Ugyanaz a helyzet nem feltétlen vált ki stresszreakciót mindenkiből és a helyzet kezelése is személyfüggő, de maga a biológiai folyamat azonos. A stressz akkor válik károssá, amikor tartós, vagy olyan erős, hogy túllépi a megküzdési képességeinket.

 A stressz három fő típusa

Bizonyos események nagyobb csoportokat, tömegeket érintenek. Ide tartoznak a természet, vagy az ember által előidézett katasztrófák, mint a háborúk, lázongások, földrengés, hurrikán stb.

Más események emberek egy szűkebb csoportját érinti, mint például egy munkahely megszűnése, csoportos leépítés.

A stressz harmadik típusa az egyént érintő, személyes stressz. A 60-as években összeállított lista (Thomas Holmes, Richard Rache) szerint az alábbiak a  listavezető stresszteli életesemények:

1. Házastárs halála
2. Válás
3. Házastársak különélése
4. Sérülés
5. Házasság
6.  Munkahely elvesztése
7. Nyugdíjba vonulás
8. Szexuális problémák
9. Nagy adósság
10.  Otthonról elköltöző gyermek

A fenti lista 9 eleme talán nem lepett meg senkit, de van itt egy kakukktojás. Az ötödik helyen nem más áll, mint a házasságkötés! Ennek fényében talán már az is érthető, hogy nem kizárólag negatív események okozhatnak stresszt, hanem bármilyen esemény, ami kihívást jelent, a megszokottól való eltérést, alkalmazkodást egy új helyzethez, vagy kihíváshoz.

A krónikus stressz hátterében ugyanakkor korántsem csupán ilyen drámai fordulópontok állnak, gyakoribb, amikor önmagukban szinte jelentéktelen frusztráló események folyamata váltja ki. Na de milyen folyamatokról is van szó? Ismét három tipikus formáról beszélhetünk.

A stressz egy váratlan, vagy sorsfordító esemény hatására hirtelen nagyon erőssé válhat, szinte mint egy baleset, egy pillanat alatt kicsúszik a kezünkből a kontroll. Ilyen esemény lehet egy konkrét baleset, egy orvosi diagnózis, vagy amikor valaki megkapja a felmondó levelét.

Ennél gyakoribb az egymásra épülő stresszhatások halmozódása, amikor késve indulunk munkába, a közlekedés még a szokásosnál is lassabb, amikor egy kellemetlen megjegyzéssel fogad egy munkatárs, egy indulatos ügyfél és még folytathatnám. A feszültség, azaz a stressz szint egyre magasabb.

A harmadik és talán legveszélyesebb helyzet az, amikor a stressz észrevétlen, amikor nem érezzük feszültnek magunkat és nem vagyunk tisztában azzal, hogy nap mint nap túlfeszítjük a húrt. Megtörténhet például olyankor, ha nagyon szeretjük a munkánkat, és fel sem tűnik, hogy mennyi feszültséget élünk át, de olyan személyiségjegyek, mint a perfekcionizmus is vezethet hasonló eredményre, melynek a vége jellemzően egy betegség, egy szomatikus tünet megjelenése.

A stressz azonban nem feltétlen egy esemény következménye, a gondolataink is hasonló hatással bírnak, melyről a következő bejegyzésemben írok.

Kocsis Szilvia, tanácsadó szakpszichológus