De jó, hogy ezt valaki végre ilyen jól leírta.

Eleve hülyeség ez az egész komfortzónásdi. A sikerek nem a komfortzónádon kívül várnak, hanem azon belül kell megtalálni az utat. Bill Gates vagy Steve Jobs sem úgy lettek sikeresek, hogy utálták a számítógépeket és az üzlet világát, igazából az ógörög irodalom érdekelte őket, de látták hogy majd ezzel lehet sok pénzt keresni, ezért undorukat legyűrve nekiálltak főállásban ezzel foglalkozni. Nem, ha ez így lett volna, egy büdös vasat sem keresnek vele.

Jó írás, de egy picit mellényúl! Az igazság nem 1 dimenziós! Nem csak tandemugrás meg "1 szál késsel a dzsungelben" típusú "komfortzóna-kilépés" létezik! Ha kilépsz a komfort zónádból, ott érdekes felfedezéseket tehetsz. Miért jó ez? Csak mert érdekes, semmi másért. Másfelől egyéni határai vannak annak, hogy kinek mi számít a komfortzóna elhagyásának. Egy bankárnak már egy 4 csillagos szálloda is ez lehet, míg nekem akár egy tátrai hátizsákos túra sem az! De akárhányszor úgymond kiléptem - és szinte sosem önszántamból - akkor mindig ráébredtem valami fontosra, vagy megtapasztaltam valami fontosat. Pl ha az ember elmegy egy többnapos túrára hátizsákkal, sátorral, megtapasztalhatja pl hogy milyen jó a terhelés fizikailag, hogy milyen jó néha éhesnek lenni úgy hogy aznap már nincs több kajád, hogy milyen kevés is kell ahhoz hogy boldogságot érezz!