A körülményeink adottak, egy részükön változtatni sincsen lehetőségünk. Néha persze történnek jó dolgok, olyankor egy kicsit talán boldogok vagyunk, de aztán jönnek a mindennapi terhek, stresszek, konfliktusok. Hogyan is lehetnék boldogabb? Ezzel szemben ott vannak a „bezzegmások”, akiknek „jó” életük van.  Tényleg ilyen egyszerű volna a képlet? Szerencsére nem! Boldogságérzésünknek csupán 10%-a függ a körülményektől! Lássuk mi a helyzet a maradék 90%-kal!

Kutatjuk a boldogságot!

A boldogság „kutatása” régi hagyományokra tekint vissza, de az úgynevezett tudományos, kísérleti megközelítés az utóbbi néhány évtizedben vált hangsúlyossá a pozitív pszichológia irányzatához kapcsolódóan. A kutatások eredményei szerint az, hogy milyen boldognak érezzük magunkat 10%-ban a körülményeinken múlik, 50%-ban genetikai tényezőktől függ. Ez utóbbi 50%-ba, amit a személyiségünknek is hívhatunk, azonban nem csak a génállományunk, hanem a tanult magatartásformáink, a korai minták is szerepet játszhatnak.  Felnőtt emberként saját korai tanulásainkon már nem tudunk változtatni, de szülőként sok múlik azon, milyen mintát látnak tőlünk a gyermekeink, milyen üzeneteket kódolunk beléjük, melyek lesznek az automatikus gondolataik és viselkedéseik! Ha szeretnénk, hogy a gyermekeink boldog emberek legyenek, akkor törődjünk a saját boldogságunkkal is, mert nem azt fogják megtanulni, amit mondunk nekik a boldgogságról, hanem azt, ahogy minket, szülőket látnak és itt válik fontossá a maradék 40%!

A maradék!

Jogosan vetődik fel, hogy vajon mi lehet a maradék 40%? És akkor az most vajon sok, vagy kevés? Ez a 40% szándékos viselkedéseink és gondolkodásunk eredménye. Ha a legjobbat hozzuk ki saját személyiségünkből és a körülményeinkből, akkor 40%-kal lehetünk boldogabbak! Hogy ez sok, vagy kevés? Örülne, ha 40%-kal emelnék meg a fizetését? Azt hiszem, sokan örülnének neki! Ahhoz biztosan elég sok ez a 40%, hogy komolyan vegyük, hogy elhiggyük, hogy a boldogságunk rajtunk is múlik, hogy tehetünk azért, hogy jobban érezzük magunkat a saját életünkben! Az, hogy ki hogyan tudja a legjobbat kihozni saját életéből természetesen egyéni és nincsenek rá szabályok, ugyanakkor érdemes felhasználni azt a tudást, ami a rendelkezésünkre áll és adaptálni a saját életünkre és működésünkre. Nézzük meg, vajon miben különböznek a boldogabb emberek a kevésbé boldogoktól, milyen szokásaik vannak, milyen viselkedés és gondolkodás jellemzi őket. Utánzás, plagizálás? Döntse el mindenki maga, de én azt gondolom, hogy érdemes másoktól tanulni. Íme pár szokás, ami a boldog embereket jellemzi:

1. Nem hasonlítják magukat másokhoz!

Ez az összehasonlítás már csak azért is felesleges, mert viszonylag keveset tudunk arról, mi van a maszk mögött. Sok emberrel beszélgettem, aki a „bezzegmások” kategóriába tartozik, aki jó anyagi és családi körülmények között él és mégis boldogtalannak érzi magát. Ráadásul a „bezzegmások” számára ez dupla teher, mert nem elég, hogy boldogtalanok, de még bűntudatuk is van, mert bezzeg mások milyen boldogok lennének az ő helyükben!

2. Észreveszik és élvezik az élet apró örömeit, szépségeit, és igyekeznek a jelenben élni.

A kutatások szerint a nagy és kivételes események valóban fokozzák a boldogságérzésünket – átmenetileg - de tartós hatásuk nincsen. Ha értékeljük az életünket, akkor a mindennapok kicsi eseményeinek és örömeinek nagyobb lesz a súlya és a befolyása boldogságérzésünkre. A jó dolgokat természetesnek, magától értetődőnek tartjuk. Ha kicsit több figyelmet szentelünk annak, mennyi jó dolog történik velünk, könnyen lehet, hogy magunk is meglepődünk!

3. Fontosnak tartják, hogy segítsenek másoknak

A boldog emberekre jellemző, hogy örömmel segítenek másoknak, de az is, hogy nem szégyellnek segítséget kérni és elfogadni! Segítséget kérni azért jó, mert így megélhetjük azt a jó érzést, hogy mások törődnek velünk, de azért is, mert így lehetőséget adunk nekik arra, hogy jót cselekedjenek, és legközelebb ők is nyugodt szívvel kérjenek segítséget tőlünk.

4. Nem kényelmetlen nekik kifejezni a hálájukat mindazért, amijük van.

A hála az, amikor felismerjük a jó dolgokat a világ(unk)ban - ez persze nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyjuk az élet árnyoldalait - és amikor azonosítjuk, hogy a jó dolgok honnan is származnak. Ha számba vesszük, mi mindenünk van, milyen jó események történnek velünk, milyen eredményeket értünk el életünk során, milyen jó emberekkel vagyunk körülvéve, máris jobban érezzük magunkat.

5. Rendszeresen végeznek testmozgást

A rendszeres testmozgás mellett azonban az is fontos, hogy megtanuljunk figyelni a saját testünkre és annak üzeneteire is.  A testünk rendkívül érzékeny érzelemdetektor, pillanatonként jelzi érzelmi állapotunkat. Sokszor nem figyelünk ezekre a jelekre és figyelembe sem vesszük őket (amíg nem okoznak betegséget). Ha megtanuljuk meghallani a testünk üzenetét, akkor megóvhatjuk magunkat olyan számunkra megterhelő és rossz állapotok fenntartásától, melyek akár testi, akár lelki betegségekhez vezethetnek.   

6. Sok időt szánnak a családjukra és a barátaikra; ápolják és élvezik ezeket a kapcsolatokat.

Hosszas indoklás és érvelés nem szükséges ahhoz, hogy tudjuk a társas kapcsolataink minősége és a boldogságérzetünk milyen szorosan összefügg! Mégis – a feladatok és elfoglaltságok miatt – pont ez a terület szorul háttérbe gyakran.

 A 40%-kal Ön gazdálkodik, az Ön döntései számítanak! Tegyen minden nap valamit azért, hogy a 40%-kal - ami felett rendelkezik - jól gazdálkodjon.

Felhasznált irodalom: Sonja Lyubomirsky: Hogyan legyünk boldogok?(Ursus Libris, 2008) Fotó forrása: Facebook

Kovács Szilvia, tanácsadó szakpszichológus